Az első kísérlet (?)

Az eddigi legkorábbi szöveg, amit a hazai nagygyűlések szervezésével kapcsolatban találtam, az egy 1869-es alapszabály-tervezet, mely külföldi (német, svájci, belga) minták figyelembe vételével igyekszik rendszeresíteni hazánkban is ezeket az eseményeket. Az ekkor tervezett nagygyűlés megtartására nem került sor, de a szervezésre és a szervezetre vonatkozó (itt közölt) elképzelések egy része később (1900-tól) megvalósult. A készítő kiderítése folyamatban...

 

Alapszabály-tervezet

a katholikus nagygyűlés szervezésére

Magyarországban.

a, A nagygyűlés célja és tárgyai.

I.                    A németországi, svájci és belgiumi kath. nagygyűlések példájára, Magyarországban is szerveztetik ezen nagygyűlési intézmény, melynek folytán évenkint találkoznak a kath. egyletek és vállalatok képviselői s tagjai, és egyáltalában mindazon katholikusok, kik vallásuk szent ügyéhez nyiltan ragaszkodnak. Találkoznak azon célból, hogy egymás vállalataik állapotáról értesitsék, ezek védelmére, gyarapitására, terjesztésére alkalmas eszközök fölött tanácskozzanak; hogy elszórt erőiket a kath. anyaszentegyház szabadságának és érdekeinek védelmére egyesítsék, s ezen ügy biztositására irányult tevékenységök összhangját megállapitsák.

Ezen gyűlésben való részvét tehát a katholikus hit nyilt bevallását tartalmazza, és a hazánkban is, sajnos, annyira terjedt vallási közöny elleni hangos tiltakozást képez.

A gyűlés a merőn politikai jellemü kérdések megoldásába való minden avatkozástól szigoruan tartozkodik; nem elegyedik a politikai pártküzdelmek izgatottságába; hanem kizárólag a fenemlitett cél elérését tartja szem előtt. Mindazáltal ki nem zárja tárgyalásaiból azon korkérdéseket, melyek, habár egyrészt állami intézkedés anyagául szolgálhatnak, másrészt azonban az egyház és a vallásszabadság ügyével szoros összefüggésben állanak.

II.              A katholikus nagygyűlés évenkint egyszer tartatik; más-más városban; mindenkor tekintettel az alkalmas helyzetre és kinálkozó helyiségre.

b, A nagygyűlés tagjai.

III.                A nagygyűlést, mint valóságos tagjai alkotják:

1.       A magukat képviseltetni akaró katholikus vállalatok küldöttjei.

2.       Ugyanezen vállalatok tevékeny tagjai.

3.       A csatlakozók, kik ezen alapszabályokhozi járulásukat kijelentik.

4.       A papság tagjai.

5.   A főbizottság által meghivott férfiak. – Mindezen egyének tartoznak a cimet, melynél fogva, mint tagok a nagygyűlésben résztvenni kivánkoznak, kimutatni.

Külön meghivásban részesitendők a bel- és külföldnek kath. irányukról ismeretes kitűnőbb egyéniségei, hogy a kath nagygyűlés az egyház hű fiait világszerte egyesitő kötelékét minnyájunk élénkebb öntudatára hozza és mind szorosabbra füzze.

IV.                Csatlakozó az, ki a jelen alapszabályoknak által való elfogadtatását kijelentvén, egyszersmint meg nem határozott mennyiségü évi járulékot ir alá. Ezen járulékok összege az intézmény létesitésére s fentartására mulhatatlanul szükséges pénzalaphoz csatlakozik.

Oly csatlakozó, kinek járuléka legalább 3 forintra rug, az illető évi ülésszakról közzétett jelentésre igényt tart.

V.                  Akármely rendbeli valóságos tag szintén csak 3 ftnyi dijért igényelheti az emlitett jelentés átszolgáltatását.

Ezen szabályok fentartására a központi bizottmány a csatlakozók neve s lakhelye, valamint évi járulékaik mennyisége felett lajstromot tart; ugyszintén a nevezett dijat befizetett egyéb tagok neveit s lakásait följegyzi.

A gyülésbeni részvételre feljogositó jegy elnyerésére semmi dij sem kivántatik meg, elég erre a III. alatti cimek valamelyikének kimutatása, csak a jelentés megnyerése van az emlitett összeg lefizetéséhez kötve.

c, A központi vagyis főbizottság.

VI.                Az elnökség és tiszti személyzet, mely minden ülésszakra ujra alakul, az ülésszak befejeztével fő-bizottsággá válik. Ezen fő-bizottság:

1.   Azon helyi bizottság által, melyben a nagygyűlés tartatott: a lefolyt gyűlésrőli jelentést összeállitja, közzéteszi, kiosztja. (A hozott határozatok érvényesitésére törekszik.) A jövő gyűlés helyét megállapitja.

2.    Közvetlen saját tagjai s igy önmaga által: az ülésszakok közt a nagygyűlési intézményt személyesiti; a kath. érdekeket előmozditja, védi; összeköttetéseket tart fenn a külföldi hasontörekvésü bizottságokkal; levelez a honi kath. egyletekkel s kitűnő külföldi férfiakkal; szóval, sorakozási központját képezi a hit szent ügyében működő erőknek.

3.       Azon bizottság által pedig, mely a gyűlés kijelölt leendő helyiségén alakul, megállapitja az ülés idejét, programját és rendét; megteszi a meghivásokat, átveszi az ülésszak megnyitása előtt legkésőbbre 14 nappal beadandó közléseket s javaslatokat.

Midőn az ülésszak megnyittatik, a helyi bizottmány hozza javaslatba a nagygyűlés tisztikarát. Midőn a nagygyűlési tisztikar meg van választva, a helyi bizottmány átadja neki a beadott javaslatokat s azon tudósitásokat, melyek a nagygyűlés keretébe tartoznak, s egyszersmint kijelöli azon gyakorlati kérdéseket, melyekre a gyűlés különös figyelmét felhivandónak véli.

A főbizottság könnyitésére (a központi bizottság) saját belátása szerint szaporithatja magát uj tagokkal; vagy saját kebeléből alakithat egy vagy több albizottmányt a szakok rende szerint a kezelési teendők gyorsabb végezésére.

d, A közgyűlés osztályai.

VII.              A nagygyűlés 6 szakosztályra oszlik, ugymint:

1.  Hitélet tárgyai. Jámbor társulatok, u.m. Jézus sz. szive társulata, Mária-társulatok, mértékletességi, káromkodás elleni egyletek – stb. Kath. missiók.

2.  Felebaráti szeretet és jótékonyság. Ennek szentelt egyletek felőli jelentés, gyámolitásuk feletti tanácskozás, jelesen a Paulai sz. Vincze egylet meghonositása; legényegylet; csángó-magyarok ügye, a szürkenénék s egyéb a felebaráti szeretet gyakorlatával foglalkozó testületek támogatása.

3.  Oktatás- és nevelésügy. Népnevelés; közép- és feltanodák; magánintézetek; kath. tudományosság.

4.  Keresztény művészet. Egyházi ének és zene, képzőművészet; oltáregyletek; ker. muzeum, régészet, müegylet.

5.  A sajtóügy. Korkérések; a vallási közöny elleni müködés; kath. casinók. – Kath. napisajtó; könyv- s röpiratirodalom. Sajtó-, olvasó- és röpirat-egyletek.

6.      Alakiak. Levelezés, nemzetközi érintkezés, stb.

Mind a közgyűlés, mind a szakosztályok bizonyos kiváló fontosságu ügyekre nézve külön albizottmányokat alakithatnak, melyek a szakosztályok eljárási módozatát követik.

e, A nagygyűlés időtartama.

VIII.       A nagygyűlés munkálkodása legalább 3 napig tart és ünnepélyes isteni tisztelettel nyittatik meg.

IX.                A szakosztályok üléseiben csak a nagygyűlés valóságos tagjai lehetnek jelen; a közös ülések ellenben nyilvánosak, amennyiben valamely ülésre az elnökség és tiszti személyzet a nyilvánosságot ki nem zárja. A főbizottság állapitja meg az elvileg elfogadott nyilvánosság feltételeit.

f, A nagygyűlés tiszti személyzete.

X.                  Minden ülésszak megnyitásakor a bizottság javaslatba hozza a nagygyűlés leendő tiszti személyzetét, a szakosztályokét pedig a megválasztott tiszti személyzet, és a nagygyűlés felkiáltás utján nyilvánitja beleegyezését. A központi bizottság ezen kijelöléseinél tekintetbe veendi a tudomására jutott közohajtást, különösen a katholikus egyletek elnökeinek javaslatait és szervezendő vidéki bizottságok tanácsait.

Mihelyt az uj tiszti személyzet meg van választva, az eddigi főbizottság minden hatásköre annak kezébe megy át, jelen alapszabályok pontjának értelmében.

XI.                Az elnökség és a tiszti személyzet állapitja meg a munkálatok rendjét; ezen munkálatok közt első helyen szerepel az I. alatti vállalatok feletti jelentéstétel.

Az előterjesztett kérdések, inditványok s közlések sorából azokat, melyek szavazás s gyakorlati határozathozatal tárgyát képezhetik, a szakosztályokhoz utasitja; közvetlen a nagygyűlésnek pedig azokat tartja fenn, melyek csupán ott tartandó szónoklat anyagáúl szolgálnak.

Szintén a nagygyűlési elnökség állapitja meg az ülések napirendét, és ha helyén találja, a beszédek hosszabb időtartamát is meghatározza.

g, Az osztályok működése.

XII.              Az osztályok közvetlenül a megnyitási ülés után alakulnak meg. A nagygyűlés valóságos tagjai szabad akaratuk szerint vehetnek részt akármely osztály működésében.

Minden osztály a XI. pont értelmében a hozzá utasitott kérdéseket s javaslatokat vizsgálat alá veszi s felettök megállapodásra jutni törekszik. Ezen megállapodásainak a nagygyűléseni előterjesztésére egy vagy több előadót választ.

h, A közös ülések.

XIII.         A szakosztályok összgyülése az osztálybeli jelentések felett tanácskozik; a megállapodásokat elveti, módositja vagy elfogadván, határozat erejére emeli.

XIV.      A közös ülésekben hozhatják elő a tagok értesitéseiket és közléseiket, melyek a vállalat céljával összefüggésben állanak. Ugyanott terjedelmesebb előadásoknak is helye van a katholicismus érdekeit érintő tárgyak felett. Szabály gyanánt el kell azonban fogadni, hogy a ki ily előadást tartani kiván, azt 8 nappal az ülésszak megnyitása előtt a helyi bizottságnak bejelentse, beszédének tárgyát is megnevezvén.

Az elnökség határozza meg a bejegyzett szónokok szólási sorrendét.

Ugyanez kivételkép valamely be nem jegyzett szónokot is felruházhat szólási joggal.

XV.              Az elnök adja a szót a följegyzés rendje szerint, és szükség esetén azt megvonja; ő bocsátja szavazás alá a határozati javaslatokat.

A titkárok hivatásában áll a jegyzőkönyvek vezetése, a javaslatok és inditványok bejegyzése, a szólni kivánók feljegyzése, a szavazat szedés és az irattár kezelése.

Oly inditványok, melyek a tanácskozások folyamából nőnék ki magukat, szintén írásban közlendők az elnökséggel; ennek beleegyezése nélkül felolvasásuk és megvitatásuk helyt nem foglalhat.

XVI.      A lelépő főbizottság az ujból választottnak átadja az irattárt, a számadásokat, s a pénztári maradványt kezelése alá bocsátja.

XVII.  A gyűlés szinhelyének megyés püspöke, vagy annak nem létében, a káptalani helyettes képviseli az egyházi tekintélyt; őt tiszteletbeli elnökség illeti, ugy azonban, hogy az ülések rendes vezetése a választott elnök kezeiben marad. ha valamely előadásban az egyház tanai- vagy isteni eredetű szerkezetével ellenkező irány mutatkoznék, az emlitett püspök jogában áll szólót figyelmeztetni s a körülményekhez képest a szót tőle elvonni. Szónok tartozik magát az ilyetén atyai intés-, illetőleg intézkedésnek, keresztény alázattal alája vetni.

i, A helybeli bizottság.

XVIII.        Minden ülésszakra egy külön helybeli bizottság alakittatik a gyűlés helyszinén. Ez intézkedik a főbizottsággal egyetértőleg, a helyiség karba tétele, a tagok fogadtatása, kényelme, étkezése, és a zárlakoma iránt stb.

j, A tagok egyéni függetlensége.

XIX.            A gyűlésbeni részvét és annak határozataihoz való járulás semmiféle egyéni felelősséget nem ró a tagokra, és véleményeik fejlődését nem akadályozza; hanem mindenki megtartja teljes függetlenségét s korlátlan szabadságát.

Függelék

Az 1869-ik évi sept. havára tervezett nagygyűlés első lévén, mely hazánkban tartatik, s ennek folytán főbizottság még nem létezhetvén:

                nehogy a jó ügy alaki nehézségeken akadjon meg,

                s a többi kath. társulatok függetlenségének teljes épségben maradása melett:

                ez alkalomra a Szent-László-Társulat választmánya vállalja el a főbizottság teendőit.

M. J. N. D.

(Pest 1869, Kertész József nyomása)

Forrás: PTE TGYO Klimó Könyvtár állománya
Alapszabály-tervezet a katholikus nagygyülés szervezésére Magyarországban, Pest 1869.

Indulás

Az alábbi kutatói blogon az első világháború előtti magyarországi katolikus nagygyűlések történetéhez kapcsolódó bejegyzéseket teszek közzé. Az általam készített rövid szövegek mellet fontosnak tartott (rövidebb) forrásokat is próbálok megjeleníteni. A bejegyzések készítésekor kiemelt figyelmet fordítok a művelődés egyes kérdéseire, területeire.