Egyháztörténészek Első Országos Találkozója

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PPHF) keretein belül működő Pécsi Egyháztörténeti Intézet (PEI) munkatársait régóta foglalkoztatja egy olyan, rendszeresen működő fórum létrehozása, amelynek keretei között az egyháztörténeti kutatók bemutathatnák újabb eredményeiket, és ahol lehetőség nyílna a közös gondolkodásra, együttműködések kialakítására. A nyitó alkalomhoz kardinális témát választott az intézet: A katolikus egyháztörténelem oktatásának helyzete – Nemzetközi trendek, új szempontok, hazai szakkönyvek és tematikák. Mit tanítunk egyháztörténelem címén az egyetemi, főiskolai kurzusokon, illetve a középiskolai tanórákon? Milyen jegyzetek és segédanyagok állnak rendelkezésre? Milyen nemzetközi tapasztalatok, szempontok átvétele lenne szükséges? E kérdésekhez kapcsolódóan nyílt lehetőség arra, hogy a katolikus egyház történetével foglalkozó kutatók és oktatók párbeszédet folytassanak az egyetemes és a magyar katolikus egyháztörténet kutatási feladatairól és oktatási kihívásairól.

A találkozót megelőző napon a szervezők  Hitéleti változások és keresztény identitás az 1970-es, 80’as években Magyarországon, különös tekintettel a pécsi egyházmegyére címmel fiatal kutatók számára biztosítottak bemutatkozási lehetőséget. A programmal egyrészt a 2013-ban hasonló metódus szerint megvalósított nagy sikerű konferencia (A plébániák élete/a plébánia története Magyarországon az ’50-es, ’60-as években) dilemmáit gondolták tovább a résztvevők, másrészt a találkozóra érkező vendégek és előadók számára biztosítottak a ráhangolódáshoz szükséges szakmai keretet. A rendezvényt Cziglányi Zsolt, a PPHF rektora nyitotta meg, a konferenciát és a kerekasztal beszélgetést Bánkuti Gábor, a PTE BTK Modernkori Történeti Tanszékének oktatója moderálta. Gonda Gábor A kép már nem a régi. Hitéleti változások két délkelet-baranyai plébánián az 1960-as, 70’-es, 80’-as években címmel Majs és Nagynyárád községek vallási életének jellegzetességeit és különbözőségeit elemezte, első sorban a helyi Historia Domusok bejegyzéseinek tükrében. Szigeti Dalma előadásában – Az ifjúsági pasztoráció közösségteremtő formái Pécsett az 1970/1980-as években – számos interjúra építve mutatta be mindazokat az igényeket és lehetőségeket, melyek a ’80-as évek közepére számos, egymással is kapcsolatot tartó kisközösség formálódásához vezettek. Harmadik előadóként Kelemen Dávid, Egy falusi egyházközség vallásgyakorlatának jellegzetességei az 1970-es, 1980-as években címmel mutatta be prezentációját, melynek középpontjában az osztrák-magyar határ közelében fekvő Sopronkövesd vallási élete állt. A konferencia első programpontjának zárásaként Gál András Paphiány a pécsi egyházmegyében címmel, egy mai napig aktuális jelenség okait kereste.

            Az előadásokban felvetett szempontok egyben a kerekasztal kérdéseit is kijelölték: Hogyan alakultak a korszakban a gyülekezetek életének legfontosabb eseményei, a közösség kulturális igényei (népmissziók, körmenetek, búcsúk szerepe, plébániák alapítása, összevonása); változott-e a plébánosi szerep és világkép? A hagyománytörés, a társadalom atomizációja és az ezzel járó anómia milyen kihívások elé állította a plébániát? A tradicionális vallási kultúra leépülése mellett integrálódott-e egy újfajta vallási kultúra? A szentségi pasztorációra épülő „konzerváló” stratégia mellett milyen új lehetőségek kínálkoztak a hit továbbadására és megélésére? A papság fogyatkozásával változott-e a laikusok szerepe? Az egyházi élet mely területein volt leginkább/legkevésbé érzékelhető a II. Vatikáni Zsinat hatása? Milyen változatai voltak a vallási identitás megtartásának, a politikai, társadalmi és az egyházi normarendszerek közötti ellentmondások feloldásának?

            A beszélgetés Cziglányi Zsolt, a PHF rektora, Horváth István a pécsi székesegyházi közösségi életbe akkoriban vidéki egyetemistaként bekapcsolódó gyermekorvos, Kőszegi Melinda, az első pécsi Bokor bázisközösség tagja valamint Puskás Lajos diakónus, a pécsi egyházmegye első, „féllegális” világi plébániavezetője részvételével zajlott. Az interaktív beszélgetésen a hallgatóság köréből többen is felszólaltak. A nap és a téma zárásaként a közönség Szakonyi Károly Adáshiba című drámáját tekintette meg, melyet a szerzővel való beszélgetés követett., melyet Szakács Emília vezetett. A beszélgetés során Szakonyi Károly felvázolta a színmű értelmezési lehetőségeit, számos művelődéstörténeti adalékkal szolgált az 1970-es évekről.

A következő, keddi napon Gőzsy Zoltán, a PTE BTK Újkortörténeti Tanszékének oktatója köszöntötte a konferencián nagy számban megjelent hallgatóságot. A programot Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektorának előadása (A Katolikus Egyház történelmének oktatása Rómában) nyitotta. Az előadó elsősorban az egyháztörténet oktatásának római feltételrendszerét mutatta be. Részletesen kitért a graduális/posztgraduális egyháztörténeti végzettség megszerzésének lehetséges útjaira, valamint a kinti levéltári kutatási lehetőségekre. Az előadást követő kérdésekre adott válaszában Tóth Tamás kitért arra, hogy szándékukban áll a kinti ösztöndíj-lehetőségek intenzívebb bemutatása és kihasználása.

A délutáni szekció egy könyvbemutatóval vette kezdetét: Gonda Gábor Kitaszítva. Kényszermigráció, nemzetiségpolitika és földreform németek által lakott dél- és nyugat-dunántúli településeken 1944-1948. című, az intézet által frissen megjelentetett könyvét Bánkuti Gábor ismertette.

Ezt követően Adriányi Gábor, a bonni egyetem professzor emeritusa ismertette Hermann-Joseph Scheidgennek, a kölni egyetem oktatójának előadását (A Katolikus Egyház történelmének oktatása Németországban). Az előadás elsősorban a németországi teológiai karok oktatási és oktatásszervezési gyakorlatát mutatta be, több esetben személyes oktatói tapasztalat alapján. Az előadás után igen sok kérdést kapott Adriányi Gábor, ezekkel kapcsolatban kifejtette, hogy szükség van a magyar egyháztörténet-írás eredményeinek külhoni jelenlétére, valamint a szervezettebb hazai egyháztörténet oktatásra.

A németországi helyzet után a hazai kusza viszonyokat, A katolikus egyháztörténelem tanítása a magyarországi felsőoktatásban címmel, a különféle felsőoktatási intézmények egyháztörténeti képzéseinek és kurzusainak tematikáin keresztül Janka György, a nyíregyházi Szent Athanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola főiskolai tanára mutatta be. Az előadás plasztikusan mutatta be az egymással átfedésben, de sok tekintetben egymástól igencsak eltérő magyarországi egyháztörténet oktatási rendszereket. Konklúziója, hogy a hazai felsőoktatásban (azon belül különösen a hittudományi főiskolák esetében) az egyháztörténeti kurzusok tematikái, a felhasznált kötelező és ajánlott irodalmak rendkívüli sokszínűséget mutatnak, azok összehangolására nem történt kísérlet. Sok esetben az előadott terület korszakolása is nagy eltéréseket mutat. Nem véletlenül fogalmazódott meg az előadást követő reakciókban az egységesítés kérdése. A felvetésre adott válaszok egy része az integrálás (oktatás, jegyzet stb.), más része a differenciáltság fenntartása mellett foglalt állást. Külön vitát képezett az egyháztörténeti jegyzetek kérdése, hiszen Gárdonyi Máté egyetemes jegyzete mellett szükség lenne egy hasonló szerkezetű, „tanítható” és „tanulható” magyar tematikájú jegyzet kiadására. Janka György prezentációjának részeként Dr. Odrobina László, tanszékvezető főiskolai tanár mutatta be a szegedi Gál Ferenc Főiskolán folytatott akkreditált egyháztörténeti képzést, Forgó András a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa pedig a Tusor Péter által elkészített egyháztörténeti jegyzetre hívta fel a hallgatóság figyelmét.

A konferencia nagy érdeklődéssel várt záró előadását Gianone András középiskolai tanár, történész, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet munkatársa tartotta A Katolikus Egyház történelmének oktatása a magyar közoktatásban címmel, a történelem és a hittanoktatás adottságait és lehetőségeit elemezve. Az előadás kitért a használatban lévő hittan- és történelemkönyvek egyháztörténeti vonatkozásaira, illetve bemutatta a készülő alternatív tananyagok néhány újdonságát is. Gianone András precízen mutatott rá arra, hogy a katolikus egyház ókori és középkori története összességében megfelelő mennyiségben kerül elő, a 18-20. századi vonatkozások ugyanakkor alig kerülnek megemlítésre. Elmondta, hogy különböző fórumokon és módokon rendszeresen jelzik a tankönyvszerzők felé a hibákat, fals értelmezéseket.

            A plenáris előadásokat szakmai workshop követte. A PEI szándékának megfelelően bemutatkoztak azok a jelentősebb tudományos vállalkozások, kutatási projektek, amelyek meghatározó eredményeket értek el, illetve fontos módszertani kérdéseket vetnek fel. A nyíregyházi Szent Athanáz főiskola „A Kárpátok Eurorégió görög katolikus kulturális örökségének kutatása és megőrzése: a történelmi munkácsi egyházmegye bizánci szertartású katolikus közössége kialakulásának és fejlődésének kutatása (1646-1818) és magyarországi tárgyi emlékeinek feltérképezése” elnevezésű OTKA programját, valamint a „Görög Katolikus Örökség” Kutatócsoport pályázat elnyerésének nehézségeit és az elmúlt három évben elvégzett intenzív szakmai munkát Véghseő Tamás a kutatócsoport vezetője, rektor, főiskolai tanár mutatta be. A nyíregyháziak dícséretes tudományos vállalkozása révén folyamatosan jelennek meg a görögkatolikus egyház történetével kapcsolatos alapmunkáik, melyeket széleskörű forrásbázis és megfelelő módszertani ismereteket alapján állítanak össze. Témaválasztásaik mögött tudatos koncepció látható, ennek köszönhetően az eddig megjelent kötetek egymásra épülnek, és a bennük lévő résztanulmányok kiegészítik egymást. Nem csupán az intézet kiadványsorozata (Collectanea Athanasiana), hanem a bemutatott honlapjuk is példaértékű.

Balogh Margit (tudományos főmunkatárs, az MTA BTK Társadalomkutató központjának igazgatója) az MTA BTK zsinattörténeti OTKA programját és az annak keretében megvalósult kötetet, a PEI-vel együttműködve publikált kötetet ismertette (Katolikus zsinatok és nagygyűlések Magyarországon a 16-20. században. Szerkesztette: Balogh Margit – Varga Szabolcs – Vértesi Lázár. Budapest-Pécs, 2014. 517. p.). A vaskos kötet egy eredményes tudományos összefogást szimbolizál: egy körültekintően előkészített projekt keretén belül két műhely és számos elkötelezett kutató igényes munkáját.

A programban hangsúlyt fektettek a Pécsi Egyházmegye történetével kapcsolatos kutatási eredmények bemutatására is. Mivel több egyházmegye kapcsán is terveznek monográfiát az egyháztörténészek, a szervezők felkérték Fedeles Tamást, a PTE BTK Középkori Történeti tanszékének oktatóját, hogy mutassa be a Pécsi Egyházmegyei Bizottság Pécsi Egyházmegye Története I. kötetét. A pécsi püspökség középkori történetét tartalmazó kötet kapcsán kifejtette Fedeles Tamás, hogy remélhetőleg folytatódik a monográfia, és teljessé válhat a nagy vállalkozás.

A találkozót a PPHF PEI bemutatkozása zárta. Gőzsy Zoltán és Varga Szabolcs kiemelték, hogy a jövőre 10 éves intézet arra vállalkozott, hogy fokozatosan tárja fel, adja közzé az egyházmegye 18-20. századi forrásait, és erre építve sorra jelentesse meg a korszakra vonatkozó tanulmányköteteket, szintéziseket. A házigazdák nevében a konferencia eredményeit és a lehetséges perspektívákat is összegezte Varga Szabolcs és Gőzsy Zoltán. Kifejtették, hogy a két nap megmutatta, szükség van az együttgondolkodásra, illetve az eredmények bemutatására, megvitatására.

A szervezők célja, hogy az előadások és az általuk generált viták anyagai egy szerkesztett Évkönyv formájában is megjelenjenek, amely minden évben reprezentálná a magyar egyháztörténeti kutatások friss, tematikus eredményeit. A szervezők a Regnum Egyháztörténeti Évkönyv színvonalát tartják szem előtt, ez az etalon a kiadvány számára. Ennek felelőssége egy állandó szerkesztőbizottság tagjaira, valamint az aktuális szám szerkesztőire hárulna.

(Bánkuti Gábor - Csibi Norbert - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs - Vértesi Lázár)